1. A kálium-szulfát nem olyan hatékony, mint a kálium-klorid, ha rizsföldekre és más erős redukáló tulajdonságú talajokra alkalmazzák. A fő hátrány az, hogy a hidrogén-szulfid mérgezés hajlamos.
2. A kálium-szulfát műtrágya drágább, mint a kálium-klorid. A nem klórnövények mellett azok a kultúrák, amelyek általában nem tudnak kálium-kloridot használni, nem használhatnak kálium-szulfátot sem.
3. A kálium-szulfát-összetett műtrágya jobb műtrágya-hatékonysággal rendelkezik a keresztesvirágúak és más, több ként igénylő növények esetében, ezért először elosztható és felhasználható.
4. A mezőgazdasági termelésben a műtrágyák felhasználásának tudományos és ésszerűnek kell lennie. Ebben az időszakban mezőgazdasági műtrágya, szerves trágya, talaj és egyéb műtrágyák is alkalmazhatók. A talajviszonyoktól függően a műtrágyák nitrogénnel, foszforral és káliummal kombinálhatók egymás elősegítése érdekében. A különféle műtrágyák előnyeinek maradéktalan kihasználása szintén növelheti a műtrágya felhasználását, megakadályozhatja a talaj elsavasodását és szikesedését, valamint növelheti a terméshozamot.
5. Noha a kálium-szulfát-összetett műtrágya minden növény számára alkalmas, a talajra kijuttatva mégis bizonyos szelektivitással rendelkezik. Például a hántolatlan talaj erős redukáló képességgel rendelkezik, és a kálium-szulfát összetett műtrágya kijuttatása a redukció miatt szulfidot eredményez. A hidrogén tehát bizonyos károkat okoz a rizsben. 6. Ebben az időszakban, ha kálium-kloridot használnak, a savasság magasabb, mint a kálium-szulfáté, ami talajtömörödéshez vezet.